ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÁSA AZ ÚJ PTK-BAN

Alapítványok az új Ptk-ban: célok, tevékenység, hozzátartozók

Az alapítványokra vonatkozó szabályozás területén a 2013. évi V. törvény, azaz az új Ptk. számos lényeges változtatást hozott a régi, 1959. évi IV. törvényhez képest.

Az alapítvány céljával kapcsolatos változások Ha az alapítvány fogalmából indulunk ki, máris egy fontos változást találunk, hiszen a régi Ptk. fogalommeghatározásában fontos tartalmi elemet képezett a tartós közérdekű cél, mivel alapítvány csak ennek megvalósítására volt alapítható, viszont az új Ptk.-ban eltűnik a közérdek a definícióból, és a meghatározás egy újabb fogalmi elemmel is bővül, miszerint a tartós célt, melyet az alapító okiratban meg kell határozni, folyamatosan kell megvalósítani.

Az alapítvány tevékenysége, hozzátartozók Az új Ptk. külön szakaszban részletezi a tevékenység korlátait, mely főként gazdasági tevékenység folytatásának kizárására irányul. Új rendelkezések is szerepelnek a tevékenység korlátozása tekintetében, ami az alapítvány más jogalannyal való tagsági viszonyára, más alapítványhoz csatlakozására irányul, továbbá, egy létesítésre irányuló korlátozás, mely értelmében nem hozhatnak létre alapítványt olyan célra, amely akár az alapító, akár valamelyik csatlakozó, vagy tisztségviselő, illetve bármelyikük hozzátartozója érdekeire irányul.

Az alapítvány kedvezményezettje További újítás a kedvezményezett fogalmának megjelenése, mely vagyoni szolgáltatás nyújtásában nyilvánul meg, olyan személy részére, aki összefüggésbe hozható az alapítvány céljának megvalósításával, és az alapító okiratban kedvezményezettként megjelölték. Lehetőség van az alapító vagy a csatlakozó kedvezményezetti megjelölésére is, abban az esetben, ha az alapítvány célja olyan tevékenységre irányul, amely az alapító tudományos vagy művészeti alkotásainak védelmére vonatkozik.